A kültéri díszvilágítást különböző típusú, MARTIN gyártmányú fényvetők, és az ezeket kiszolgáló vezérlőrendszerek alkotják. A pici fény-
csíkokat színváltós LED-rendszer jeleníti meg, a vezérlést egy számítógépen futó fényvezérlő program irányítja. A hangot egy professzionális CD lejátszó szolgáltatja. Az egész vezérlőrendszer egy RACK szekrényben került elhelyezésre, az egész épület vezérlését ellátó diszpécserközpontban.

Azt, hogy az épületen megjelenő fényváltozások a zenével szinkronban történhessenek, egy egész sor probléma megoldásával lehetett elérni: a zenei anyag megszerkesztése után, a hangstúdióban a jobboldali hangsávra SMPTE szinkronjel került felvitelre, így a zene csak a baloldali sávon, monóban szólal meg. A díszvilágítás vezérlését egy SPARK 4D BACKUP rendszer látja el, kezelőfelület hiányában a programozást egy SPARK TOP pulton kellett elvégezni, majd a kész programot áttölteni a BACKUP rend-szerbe. A LED-rendszer vezérlését a különálló számítógépen futó E-CUE szoftver végzi, ezt DMX-512 jeleken keresztül lehet vezérelni. A szinkront tehát a CD hangsávján érkező SMPTE jel vezérli, amely a SPARK világítási programját lépteti, a világítási jelek közé felvett parancsok pedig a LED számítógépes szoftverét irányítják. Ennyit a technológiáról, lássuk, ho-
gyan áll össze egy ilyen program. Az ötlet valahol megszületett. A zenei anyagot a ház hangstúdiójában állították össze, majd készült egy vázlatos terv az elképzelt hangulatokról. A zenei anyag elkészülte után a hangulatok, világítási elképzelések mellé már felkerültek a váltáshoz tartozó SMPTE időkódok is. Közben a díszvilágítás beszállítói felkészítették a rendszert a szinkronizált futásra, megteremtették a technikai feltételeket. Ezen a ponton kapcsolódtunk a munkába.

A programozás előkészítése június 20-án, hétfőn kezdődött, még irodai körülmények között, átnéztük a rendelkezésre álló eszközöket és átvettük az egész rendszer működése szempontjából fontos elemeket. A programban 164 db színkeverő fényvető, és több száz LED-csík érhető el, így fontos volt a műsor szempontjából használható gépcsoportok előzetes beállítása. A söté-tedés beállta után kipróbáltuk a programozás menetét, végigelle-nőriztük a gépcsoportok működését.

Másnap a kapott lista alapján elkészítettük a show világítási jeleit, nagyrészt vakon, a gépcsoportok felhasználásával. Este áttöltöttem az új programot a BACKUP rendszer-be. A jelek megfelelően kezelték az eszközöket, de az SMPTE kóddal még nem sikerült futtatni a programot, és a LED rendszer programjai sem álltak még készen. Szerdán délelőtt sikerült a szinkronkód problémáit leküzdeni, és a LED-rendszerhez is elkészültek a programok, melyet este végignéztük, és elvégeztük a szükséges korrekciókat. (A kész programot másnap, csütörtökön kellett bemutatni, de a zenével együtt még nem láttuk, a hangrendszert éjszaka nem lehetett használni. A színek szépen váltottak, a programot az SMPTE kód irányította az elképzeléseknek megfelelően, de az egész néma csendben futott.)
Csütörtök délután előkészítettük a rendszert az automatizált futtatásra, készítettem olyan makró-programot, amely a BACKUP rendszeren is egyszerűen betölthetővé teszi a programot.

Este eljött a házi-bemutató, a nyolcperces program kétszer ment le, szólt a zene, váltottak a fények. A fényprogram hibátlanul lefutott, problémát a zenei váltásokhoz viszonyított késés okozott, gyakorlatilag az összes váltás közel egy másodpercet késett. A helyszínen történt gyors megbeszélést követően döntés született, a váltások pontos helyét nem az előzetesen kapott lista alapján, hanem a hangstúdióban, többszöri végighallgatás után állítjuk be. Másnap, a "premier" napján, bevonultunk a hangstúdióba, vittük a SPARK TOP pultot és egy óra alatt átütöttük az időzítéseket. Némi fejtörést okozott, hogy a már teljesen pontos váltások milyen zavart fognak okozni futtatáskor: nem tudjuk a nézők milyen távolságból fogják nézni az eseményeket, és az óriási méretű, több száz elemet tartalmazó rendszerben mekkora tehetetlenség, késés fog jelentkezni. A kész programot áttöltöttem a futtatást végző BACKUP rendszerbe, majd még világosban kipróbáltuk. Igaz, hogy csak a LED-ek fénye látszott a napsütésben, de jónak tűntek a váltások, és az új program is hiba nélkül lefutott, izgatottan vártuk az esti bemutatót.

Aznap, június 24-én pénteken került megrendezésre egy hagyományteremtő Szentiván-éji mulatság a ház főbejáratánál, illetve a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája közötti szabad területen. A díszvilágításra írt program az esti előadást követően, a házból kitóduló közönség számára készült.
Tíz óra után felcsendült a zene, és elindult a fényjáték. A program gond nélkül lefutott, a fényváltások pontosan követték a zene változásait, a végén még tapsot is kapott a produkció.

Persze tisztában vagyunk vele, hogy sokkal jobban is meg lehetett volna írni ezt a programot, de első megközelítésre így is sikeresnek tekinthető a vállalkozás. Mi tudjuk, hogy jobban jártunk volna ha csak a zenei anyagot kapjuk meg, és az előzetes lista helyett el tudunk beszélgetni a tervezőkkel, majd a hangstúdióban, akár sokkal több fényváltást felhasználva, készítjük elő a fényprogramot, ami nagyon látványos, és reméljük a következő még szebbre sikerül.Végül álljon itt azoknak a neve, akik fontos részt vállaltak a technikai megvalósításban, mert ennek az előadásnak a végén nincs főcím, stáblista.

Rostás Tibor: a hangstúdióban a zenei anyag elkészítése
Csorvási Gábor: a LED-rendszer programozása
Molnár Attila: a LED-rendszer programozása
Kiss Péter: a világítástechnikai vezérlés programozása
Györgyfalvai Károly: fővilágosító, a show látványtervezője
Kiss Barnabás: főmérnök, az egész projekt vezetője

Az elkészült program nyáron minden előadás után látható a Művészetek Palotája homlokzatán.