:: Diszkrónika ::
Számítógépes zeneszerkesztés
(A Diszkrónika+stage Magazin 2005/5. szám 47. oldalán megjelent cikk kivonata)
 

Manapság nagyon sokan foglalkoznak zenekészítéssel, hála annak, hogy az erre alkalmas számítógépek mindenki számára elérhetővé váltak. A legtöbben pc-vel, néhányan az Apple gépeivel próbálkoznak, több-kevesebb
sikerrel. A pc-k jelentős előnyüket alacsony áruknak köszönhetik, mivel már 100 ezer forintért vásárolhatunk olyan gépet, amivel belekezdhetünk a jövő nyár egyik slágerének elkészítésébe.

Azt persze el kell döntenünk az elején, hogy a hangkártyánk igénybevételével vagy teljesen szoftveres környezetben próbálkozunk a zeneírással. Kezdjük egy kis technikai áttekintéssel.

 
 
HANGKÁRTYÁK

A hangkártya egy olyan eszköz, ami lehetővé teszi a számítógép számára, hogy hangok jöjjenek ki belőle vagy hangokat küldjünk befelé. Az átlagos hangkártyák nagyjából három részre oszthatóak:

1. hangdigitalizáló (AD/D/A átalakító)
2. midi szintetizátor
3. midi interface

A mai gyors processzorok, olcsó és nagy memóriáknak köszönhetően, teljesen szoftveres környezetben is nekiállhatunk zenénk elkészítéséhez. Itt el kell döntenünk, hogy szoftversamplerek segítségével dolgozunk vagy valamilyen szekvenszer program és plug-in-hangszereket használunk, esetleg ezek kombinációit. Programok terén nagy a választék így mindenki eldöntheti, hogy melyik módszerrel próbálkozik. Kezdjük egy-két olyan programmal, amit széles körben használnak az ifjú zenekészítők. Az első rész nagyjából egy hangrögzítő berendezésre hasonlít, felvesz és lejátszik hangokat. A második egy igazi szintetizátor, amit különböző szekvenszer programok segítségével tudunk életre kelteni. A harmadik rész segítségével külső midi eszközöket tudunk gépünkhöz csatlakoztatni (midi billentyűzet, hangmodulok). Sajnos azt el kell mondani, hogy az olcsóbb kártyák ezen része a leggyengébb, sokszor előfordul hogy bizonyos midi események pontatlanok vagy késnek. Ezeken a problémákon egy külső midi interface tud segíteni.
 
Természetesen komolyabb kártyák esetében ezt a három funkciót különválasztották, léteznek csak hangdigitalizáló eszközök (Audiotrak Maya44 Mk2/Usb), szintetizátorkártyák (Yamaha SW60XG), és önálló midi interface-ek (Roland MPU401AT).
 
A mai gyors processzorok, olcsó és nagy memóriáknak köszönhetően, teljesen szoftveres környezetben is nekiállhatunk zenénk elkészítéséhez. Itt el kell döntenünk, hogy szoftversamplerek segítségével dolgozunk vagy valamilyen szekvenszer program és plug-in-hangszereket használunk, esetleg ezek kombinációit. Programok terén nagy a választék így mindenki eldöntheti, hogy melyik módszerrel próbálkozik. Kezdjük egy-két olyan programmal, amit széles körben használnak az ifjú zenekészítők.


PROGRAMOK


A Propellerheads által fejlesztett Reason 2 nevű program - amit nekem is volt szerencsém használni - talán a legjobban integrálta egybe azokat a komponenseket, amikre szükségünk lehet. A program két fő részre osztható: van benne egy szekvenszer és egy virtuális rack, amibe hangszereinket, effektjeinket pakolhatjuk. A projekt ablakunk legalján megtalálhatjuk azokat a gombokat, amiket alapirányításra használunk, továbbá mindenféle, zenénkkel kapcsolatos információkat: például a számítógép cpu-jának terheltsége, tempó, ütem, kimenő jelszint loop-funkció, illetve a fő kezelőgombok play, stop, record stb. A használható eszközöket 6-féle csoportba lehet besorolni: keverő, samplerek, szintetizátorok, dobgép, effektek, és kiegészítők. Keverőből egyféle áll a rendelkezésünkre (sávonkénti eq mély- és magasvágás és -emelés, 4 db aux csatorna, panoráma, némító és szólózó gomb) viszont samplerból már akár háromfélét is tehetünk rackünkbe. Ezek mellett kétféle szintit használhatunk, van dobgépünk, remekül használható effektjeink, és egy-két kiegészítőnk. Rackünk felső részében helyezkedik el a hardware interface, aminek segítségével a midicsatlakozásokat, a hangkártya használatot, és az audió ki- és bemenetet állíthatjuk be. A benne lévő szekvenszerrel minden eszközünket remekül tudjuk vezérelni. A programhoz egyszerre több midivezérlő is köthető, melyek segítségével külön-külön vezérelhetjük hangszereinket. Az audió kimeneteknek akkor vesszük hasznát, ha egy másik programmal akarjuk együtt használni Reasonunkat, például Acid Pro vagy Cubase, mert így ezen programok mixereivel keverhetjük össze zenénket. Említést érdemel még a tabulátorgomb funkciója, minek lenyomására rackünk megfordul, és rögtön átköthetjük eszközeinket.
 
 
A Rason 2 előnézeti képe A tabulátorgomb megnyomása után
ezt láthatjuk
 
 
A második program, amiről szót ejtünk, a Sony által fejlesztett Acid Pro 5. Ezzel a programmal szintén komplett zenéket tudunk készíteni, akár előre gyártott loopokból, hangmintákból, és akár szintetizátorokkal készíthetünk saját dallamokat. Másik nagy előnye a szoftvernek hogy a DirectX-pluginok mellet már a Vst-pluginokat is támogatja, így minden gond nélkül tudjuk használni a komolyabb stúdiókban használt realtime effekteket, és szoftver hangszereket.
Azt talán kevesen tudják, hogy mik is azok a vst-pluginek, ezért vizsgáljuk meg őket kicsit közelebbről. A Steinberg Cubase nevű programjának piacra lépése után lett volna szükség olyan valósidejű effekt szoftverekre, amiket beépíthetnek a programba - ezek lettek a vst-k. Később nemcsak effekteket, hanem virtuális hangszereket is készítettek, így manapság vst-hangszerek terén is nagy a választék, például az egyik legjobb szoftverszintiket készítő Native Instruments csomagja, a Komplete 2, amely szintetizátorokat, effekteket, samplereket, és komplett zenekészítő programokat tartalmaz. Ha mindezt megvásároljuk, akkor egy kiemelkedő minőségű házistúdió kerül a birtokunkba.
 
 
Kezdőknek és profiknak: Acid Pro 5.0
 
 
A harmadik, talán a legprofibb szoftver amiről szót ejtünk, a Cubase Sx, ami az utóbbi évek során a legelterjedtebb zene-szerkesztő eszközzé lépett elő. Ez a program, amely inkább a profi zenészek köreiben ismert, nem véletlenül került ebbe a pozícióba. A vst-pluginek mellett számos más ipari szabvány is ennek a szoftvernek köszönhető, amit más fejlesztők is átvettek. A professzionális hangminőség mellé egyszerű használhatóság és páratlan funkcionalitás is társul, tehát az SX olyan zeneszerkesztő eszköz, ami leginkább alkalmas arra, hogy megvalósítsuk zenei elképzeléseinket.
 
 
Amit profik használnak: Cubase Sx
 
 
Természetesen ezen a három lehetőségen kívűl még sok más, jól használható szoftver létezik. Ha valakinek megjött a kedve a zenekészítéshez, mindenképp érdemes ezen témával foglakozó internetes oldalak és fórumok olvasgatása, mert nagyon sok olyan információt találhatunk, amelyeknek nagy hasznát vehetjük.
 
Benedikti Károly
 
 

Kapcsolódó linkek:

- Diszkrónika+stage magazin 2005/5. szám tartalomjegyzéke
- Diszkrónika+stage magazin 2005/5. szám megrendelése

 
 
Vissza
 
:: Diszkrónika ::