Ezen összetevők segítségével a már meglévő CD vagy lemezjátszóinkat kontrollerré változtathatjuk át, így irányítva a számítógépen keresztül megszólaló zenéinket. A kérdés csak az, hogy az egyes rendszerek hogyan birkóznak meg ezzel a feladattal, és milyen minőségben nyújtják ezt a szolgáltatást.
Az előző számunkban már volt egy összehasonlító teszt a különböző gyártók által kínált rendszerekről, ám akkor a Spin! még nem volt kapható, így abba a cikkbe nem kerülhetett be. Most azonban megismerkedünk az újdonsággal, áttekintjük, hogy mit kapunk a csomagban, és kivesézzük a legfontosabb funkciókat.


Ismerkedés

A készlet egy stílusos fehér dobozban érkezik, ez a szín uralja egyébként az összes komponenst, így remekül passzol a Reloop LTD szériájú többi termékéhez, az RMX 40DSP keverőpulthoz, az RP 6000 MK6-os lemezlejátszókhoz és a fejhallgatókhoz, amiből már az új széria (RHP 10) is kapható.
Az első furcsaság, amivel találkozhatunk a kábelek szemrevételezésekor észlelhető, hiszen itt nem kapunk Y elosztót, csak hagyományos RCA-RCA vezetékkel találkozhatunk. Ez rögtön fel is veti a kérdést, hogy miként fogunk tudni a Timecode-os lemezek mellett hagyományos bakeliteket is lejátszani a rend-szeren belül, szerencsére ezt nagyon praktikus módon orvosolták a gyártók, ugyanis a szoftveren belül egy egyszerű egérkattintással válthatunk a két mód között. Továbbhaladva a felszerelések között, természetesen megtaláljuk a vezérlő lemezeket, két-két CD/LP-t, valamint a Spin! lelkét képező DJ programot.
Egy ötletes figyelmesség is helyt kapott a dobozban, egy billentyűzetre ragasztható matrica szett, amely segítségével a legfontosabb funkciókat aktiváló gombokat jelölhetjük meg. Ha ezeket mind kiemeltük, hozzáférhetünk a hangkártyához, amely egy lapos kis műanyag házban foglal helyet, a rajta lévő fém potméterek elegáns külsőt kölcsönöznek az eszköznek. Két sztereó hangbemenettel és ugyanennyi kimeneti RCA csatlakozóval szerelték fel az interface-t, ebből adódóan maximálisan két bakelit vagy CD lejátszót tudunk használatba venni, nem lett volna rossz, ha egy harmadik készülék fogadását is megoldották volna. Ha nem rendelkezünk külső keverőpulttal, a fejhallgatót ide tudjuk bekötni, ha pedig mikrofonunk is akad, azt is megszólaltathatjuk a Jack aljzatba való bekötéssel, hangerejüket pedig a korábban említett fém potikkal szabályozhatjuk. A hangkár-
tya egyébként USB 2.0 szabványú, rendelkezik ASIO driverrel, a mintavételezése pedig 16 bit/48 kHz-en történik, amely elegendőnek bizo-nyul a fő funkció elvégzéséhez, zeneszerkesztéshez azonban sok jobb eszközt lehet találni. Tudni kell még, hogy jelenleg kétféle kiszerelés létezik a termékből egy olcsóbb és egy drágább változat, ezek között az egyetlen különbség az, hogy az utóbbihoz még mellékelnek egy Ortofon Digitrack nevű készletet is, amely két teljes Concorde hangszedőt tartalmaz, és kifejezetten az ilyen jellegű rendszerekhez fejlesztették ki.

Használat közben

A szemrevételezés után viszonylag gyorsan összeállítható a rendszer, először csatlakoztatni kell a Spin! kártyát a számítógéppel, majd a telepítő CD-ről installálni az alkalmazást, amely hamar végez, és csak a legszükségesebb infókat kéri be. Egyelőre csak a Windows operációs rend-szerhez készült el a program, az XP mellett Vista alá is bátran felrakhatjuk.

Első indításkor az Easy Setup! ablak fogad minket, az első panelen a képernyő felbontáshoz igazíthatjuk az alkalmazás megjelenését, utána meg kell adni, hogy milyen Timecode lemezt kívánunk használni (CD/LP), végezetül pedig az Optimization nevű funkció beállítása következik, amellyel csak akkor érdemes foglalkozni, ha gyengébb teljesítményű számítógéppel rendelkezünk, egy mai átlagos masina minden gond nélkül futtatja az összes szolgáltatást. A hivatalos gépigénye szerint már egy Pentium III (1GHz körüli) processzorral is elboldogul 512 MB memória megléte esetén, így akár a mostanság divatos mini noteszgépekre (EEE PC, Wind stb.) is gond nélkül felmászik. A Spin! kezelőfelülete igen kellemesre sikerült, a hófehér design itt is nyomon követhető. Ha gondosan végignézzük a moduláris felépítésű paneleket, sok hasonlóságot figyelhetünk meg a Mixvibes rendszer hasonló alkalmazásával. A felső sorban érhetjük el az összes beállítást, míg az alatta lévő grafikus menü a legfontosabb paneleket foglalja össze, ezekből kényelmesen ki/be kapcsolhatjuk az egyes elemeket. A Music Explorer használatával gépünk zenei tartalmát kereshetjük meg, majd azokból a kiválasztott tartalmat érdemes áthelyezni a Spin! saját könyvtárába, amelyet a Library view gombbal tehetünk láthatóvá. Az ide átpakolt számok közül nem csak az egerünkkel, hanem a mellékelt bakelitlemezzel is kereshetünk, ugyanis a B oldal utolsó sávjára helyezve a tűt a Jogtárcsáknál meg-szokott módon léptethetünk a file-ok között. Ha a List view ablakot használjuk, akkor onnan közvetlenül is elindíthatjuk a lejátszást, a Category view pedig a zenei stílusok közötti keresést segíti.

Az X-Fader nézet akkor jön jól, ha az átkeverést szoftveresen akarjuk megoldani, a mellette látható hangszóró ikon megnyomásával pedig, a rögzítést indíthatjuk, és a főhangerőt piszkálhatjuk meg. A felső terület domináns része a hosszúkás Beatmach kijelző, amelyben az éppen játszott zene kirajzolt képe jelenik meg, felépítésében hasonló módon, mint ahogy számos DJ szoftverben megismertük már (Virtual DJ, Torq stb.), va-gyis felül az A csatorna, alatta a B jele látszik. A képernyő egyetlen folyamatosan látható eleme maga a lejátszó, ahol megtaláljuk a loopoláshoz való gombokat, amelyet olyan szabadon vezérelhetünk, mint egy jobbfajta CD lejátszónál, vagyis a megfogott részeket szerkeszthetjük, távolságukon utólag szűkíthetünk, és rendelkezésre áll a Beatloop funkció is, amely automatikusan tárol egy megadott ütemhossznyi távolságot. Egy lejátszáson belül hat Cue pontot aktiválhatunk, és kapunk oldalanként három effektet is, ezek név szerint: Flanger, Filter, és Delay. Mivel mindegyik előbb felsorolt szolgáltatáshoz hozzáférhetünk a billentyűzet megnyomásával is, itt jön jól, ha felragasztjuk a csomaghoz mellékelt jelölőmatricákat is a klaviatúrára, persze ezt csak akkor érdemes megtenni, ha gyakran szeretnénk így elérni a funkciókat, hiszen egyébként lehetőség van különböző MIDI vezérlők használatára is.
A sebességállító potméternél van egy kapcsoló, amellyel kiválaszthatjuk, hogy a Master Tempo-t, a Key-t vagy a Speed értéket akarjuk hasz-
nálni, nagyon hasznos paraméterek ezek, jó hogy mindhárom belekerült a
szoftverbe. Ha szeretnénk klaszszikus fekete korongokat is lejátszani, csak a Bypass kapcsolót kell egyszer megnyomni, és máris hallhatóvá válik a lemez tartalma. Timecode üzemmódra visszaváltva háromféleképpen kezdhetünk neki a mixelésnek, a Classic mód esetén teljesen úgy vezérelhetjük a zenét, mintha igazi bakelittel dolgoznánk, azaz a tű helye pozícionálja a lejátszás időértékét, loopolásra nincsen lehetőség. Az Advanced módnál használhatjuk a loopolást is, a Battle-nél pedig a tű helyzete nem lesz hatással a lejátszásra, vagyis amikor scratch-elünk vagy olyan helyzetben van a lejátszónk, hogy a karja gyakran kimozdul a barázdák közül, érdemes ezt választanunk!

Már majdnem megismertünk minden szolgáltatást azonban még nem esett szó az Edit Track nevű funkcióról, amely megnyitásával (a felső menüsor Track füléről érhető el) egy egyszerű, de nagyon jól használható mini alkalmazáshoz jutunk, amely segít megadni a zeneszám összes eddig fel nem vett adatát, úgymint előadó, stílus, album vagy kommentek, és különböző utólagos korrekciókat végezhetünk el. Például levághatjuk a szám elejét vagy végét, megváltoztathatjuk a hangszínét, Cue pontokat tárolhatunk el, és lementhetjük az albumborító képét, és a dalszövegeket is.

Lassan fel is kellene tenni az első nótát, és mixelni egy jót, előtte azonban még csináljunk egy kalibrálást a File/Options menüpont alatt, és ha szükséges, végezzünk finomhangolást a rendszeren! Itt van lehetőség módosítani a sebességszabályzási tartományon (alapból 6%-on áll), váltani a 33/45 fordulatszámú lejátszás közül, beállítani a MIDI vezérlőinket, de itt ellenőrizhetjük a jeladó lemez minőségét is, amelyet százalékos arányban mutat a program.

Összefoglalva az eddigieket, elmondhatom, hogy egy igen jól használható alkalmazás-csomagot ismertem meg a tesztelés ideje alatt, stílusos kialakítás, ésszerű felépítés, hasznos funkciók jellemzik a Reloop újdonságát. Barátságos ára miatt mindenképpen az ajánlott kategóriába tartozik, így ilyen rendszer vásárlása előtt álló felhasználóknak mindenképpen érdemes kipróbálni, akár több rend-szerrel összevetve is meg fogja állni a helyét. A Digitrack hangszedők nélküli változat ára jelenleg 78 000 Ft.