Októberi számunkban jelentettük meg kérdőívünket, melynek segítségével meg szerettük volna tudni, hogy újságunk olvasói mely rovataink, témáink iránt mutatnak nagyobb érdeklődést, és melyek azon anyagaink, melyeket kevésbé szeretnek.
Ahhoz, hogy a Diszkrónika mai szerkezetét érthessük, át kell tekintenünk, hogyan változott a lap az elmúlt több mint egy évtized folyamán.
A Diszkrónika a hazai diszkótechnikai szakma lapjának indult 1995 szeptemberében. Havilapként jelent meg, és a diszkók, klubok, különböző szórakozóhelyek tulajdonosait, üzemeltetőit, DJ-ket, technikusokat célozta meg.
Azt tudtuk, hogy az eladásokból, előfizetőkből nem lehet majd az újságot fenntartani, az pedig sajnos viszonylag gyorsan kiderült, hogy a havi megjelenést képtelen a szakma finanszírozni, a potenciális hirdetőktől befolyó hirdetési díjak nem fedezték az újság fennmaradását. Más probléma is volt: a hazai piacon működő cégek többsége nem tudott (és még sokszor ma sem tud) elég figyelmet fordítani termékei és szolgáltatásai reklámozására. Így nem csak anyagi erőforrások, hanem a humán háttér is hiányzott a hirdetések, PR-cikkek elkészítéséhez, időbeni leadásához.
Így egy év után, 1996 nyarán úgy döntöttünk, hogy ritkítjuk a Diszkrónika megjelenését, bízva abban, hogy az évi hat szám mind a kiadás szempontjából, mind a hirdetők terhei szempontjából megoldják a problémát.
Elképzelésünk részben bevált, és bár stabilizálódott az újság anyagi helyzete, Olvasóink többsége már akkor is, és azóta is szeretné ha gyakrabban jelenne meg a lap.
A kilencvenes évek végére szinte szétválaszthatatlanná vált a diszkók, koncertek, rendezvények, sőt sok szempontból a színházak technikája is. Tesztjeinkben, cikkeinkben mind többször kerültek elő a diszkóktól teljesen független felhasználásra szánt vagy arra is alkalmas eszközök, megoldások, ráadásul hirdetőink is egyre inkább azt várták el, hogy a Diszkrónika ne csak a diszkókkal kapcsolatban álló olvasókhoz jusson el. Így logikus volt a döntés, hogy bővítsük ki az újság tematikáját, célközönségét, ezért vezettük be a köztudatba a Diszkrónika+stage címet, a kibővített terjedelmet és tartalmat 2002 áprilisában.
A kibővített terjedelem plusz 16 oldalt jelentett, addig általában 48 oldalon, azóta 64 oldalon jelent meg az újság. A kibővített tartalom pedig a színpadtechnika, színháztechnika bevonását az újságban megjelenő témák közé.
Ettől a pillanattól kezdve, ha nem is tömegesen, de folyamatosan kaptunk olyan leveleket, e-maileket, hogy ebből, vagy abból a témából több vagy kevesebb legyen. Részben ennek hatására jelentettük meg kérdőívünket tavaly októberben, hogy valós képet kaphassunk olvasóink szakmai érdeklődéséről, összetételéről.
A "kívánságlistát" - számunkra meglepő módon - a hangtechnika vezeti. |
| |
| |
 |
| |
| |
| Azért lepődtünk meg ezen, mert a 2005-ös év szinte végig hangtechnikai tesztekkel, a hang túlsúlyával telt, és azt hittük, inkább sokallani, mint keveselni fogják ezt a témát. Olvasóinknak mindössze 8%-a szeretne kevesebb hanggal kapcsolatos anyagot az újságban látni, amíg 92%-a minél több ilyen jellegű írás megjelentetését kéri. Ez jól mutatja, hogy még a szakma szereplői is beismerik (ha csak magukban is), hogy a hanghoz nagyon kevesen értenek, és bizony jó lenne többet megtanulni róla, elmélyedni ebben a témában. Ide tartozik még, hogy a tananyag jellegű hangtechnikai anyagokból is olvasóink 85%-a szeretne többet látni a Diszkrónika oldalain. |
| |
| |
 |
| |
| |
| Olvasóink közül érezhetően többen érdeklődnek a diszkótechnika iránt, mint ahányan már a komolyabb, színpadi, színházi technikák felé fordulnának. Ennek jól kivehető oka, hogy az újság olvasótáborának kb. 50%-át fiatalok teszik ki. Ők, mint a szakma legtöbb szereplője, először a könnyedebb műfajokat kedvelik, műszaki érdeklődésük is ehhez kapcsolódik. DJ-eszközökről és diszkókról szóló írásokat olvasóink 77%-a látna a jelenlegi mennyiségnél is nagyobb arányban. Ez utóbbi adat a másik oldalról is megközelíthető: olvasóink egynegyede professzionális, a "diszkós világon" már túllépett vagy oda soha nem is tartozott érdeklődő vagy szakember, és ez a mai, hazai szakmai viszonyok között bizony komoly elismerésnek értékelhetjük. |
| |
| |
 |
| |
| |
Ha már itt tartunk, nézzük meg, hogy a speciális területek mennyire "népszerűek". Az újság tartalmi kiterjesztésének "határmesgyéje" a szigorúan vett színháztechnika, színpadgépészet, és díszlet:
- Színházgépészet: 23%
- Színháztechnikai megoldások: 44%
- Díszlet/jelmez: 12%
- Színpadtechnika: 31%
Amint azt láthatjuk, átlagosan olvasóink harmada érdeklődik ezen területek iránt. Kivételt csak a díszletek, jelmezek képviselnek. |
| |
| |
 |
| |
| |
A koncerttechnika szinte egyöntetű népszerűséggel büszkélkedhet (86%), és mivel érzésünk szerint kissé elhanyagoltuk ezt a területet, ezért nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni rá. Ezt támasztja alá, hogy olvasóink 3/4-e szeretne többet olvasni hangtechnikai pultokról is, annak ellenére, hogy ezekből is jópár teszt és bemutató is volt utóbbi számainkban.
Immáron negyedik éve foglalkozunk vissza-visszatérően a számítógép és a zene, hang, illetve fénytechnika kapcsolatával. A számítógépes zenekészítésről megoszlanak a vélemények, de a hang, és méginkább a fény "számítógépesedéséről" szívesen olvasnak újságunk hasábjain. |
| |
| |
 |
| |
| |
 |
| |
| |
| Fénytechnikai érdeklődést összesen 1%-kal kevesebben mutatnak, mint hangtechnikait, de ezzel kapcsolatban tananyagokat már csak szignifikánsan kevesebben, olvasóink 72%-a látna szívesen (a hangnál ez az arány 85% volt). Bizonyos szintig tény, hogy egyszerűbb, jobban átlátható ez a terület, egyrészről ez okozhatja a különbséget, másrészről azért vannak szakterületek, ahol a fény nem játszik olyan jelentős szerepet, mint a hang. |
| |
| |
 |
| |
| |
Ha már jobban belemélyedünk a fénytechnikán belüli
szakterületekbe, akkor persze csökken a „lelkesedés”, de ez így
is van rendjén, nem is lenne reális, hogy mindenkit minden
érdekeljen. Látszik, hogy a lézer örök sláger, a vezérlők világa
örök titok, a LED-ek pedig minden igyekezetünk ellenére sem
keltenek még olyan érdeklődést, mint amennyire fontosnak tartjuk
őket.
Mindig nehéz döntés, hogy mennyire legyenek a megjelenő cikkek
„tudományosak” vagy közérthetők. Szakmai lapról lévén szó, nem
lehet célunk, hogy mindenki, minden előképzettség nélkül
bármelyik cikkünket megértse, de ugye annak sincs értelme, hogy
tudományoskodásunk közérthetetlenségbe csapjon át. Olvasóink
enyhe többsége elégedett a szakmai jelleggel, tudományos
szinttel (53%), ezen a téren erősödést vár 42%, és mindössze 4%
tartja az újságot már most is túl magasröptűnek. |
| |
| |
 |
| |
| |
| Érdekes, hogy területekre bontva még erősebb a tudományosabb jelleg iránti igény, a tudományos jellegű cikkeket a hang területén 78%, míg a fény területén 64% látna szívesen. Ha már kiderült, hogy igény van a tudományosabb cikkekre, igyekezni fogunk teljesíteni olvasóink kérését. |
| |
| |
 |
| |
| |
Az újság szerkezetét tekintve alapelv, hogy mindenből többet látnának szívesen olvasóink, de azért itt is megfigyelhetők az igények:
- Diszkók bemutatása: 77%
- Interjúk: 56%
- Cégek, márkák bemutatása: 71%
- OSZK-val kapcsolatos anyagok: 58%
- Kiállítási beszámolók: 72%
- Termékek részletes bemutatása: 92%
- Újdonságokról ismertetők: 81%
Kiugrónak a termékekkel, újdonságokkal kapcsolatos érdeklődést tekinthetjük, és bár eddig is igyekeztünk hangsúlyozni ezt a területet, ezután még nagyobb hangsúlyt helyezünk rá. |
| |
| |
 |
| |
| |
 |
| |
| |
| Kis felmérésünk számunkra tanulságos, olvasóinknak reméljük érdekes volt. Igyekszünk megfelelni az elvárásoknak, de kénytelenek vagyunk a realitások talaján maradni. Így mindenkinek minden igényét nem elégíthetjük ki, de reméljük minél többek számára egyre érdekesebb anyagokkal kedveskedhetünk idén és a jövőben is a Diszkrónika újság hasábjain. |
|
