Hozzávetőlegesen le is fedte a rendezvény fő célját ez a kiállítói megjelenés, de én nem haragudtam volna, ha többen is eljönnek, sokan vannak még, akiknek ha nem is saját érdekükből, de legalább a érné, hiszen itt ez a lényeg legfőképp, nem pedig a találkozó reklám értéke (nem mintha nem lenne). A következő találkozó időpontja már megszületett, jövő év február 7-én lesz, amire már a mostani találkozó végén elkezdődött a szervezkedés, ami által egy felhívást is intézek a nagyközönség és a leendő kiállító cégek felé. Aki érez magában elhivatottságot, és úgy érzi, van mit megmutatnia a közönségnek, ne gondolkodjon, pakolja fel a cuccait és látogasson el közénk, reklámnak sem utolsó egy színvonalas szakmai rendezvény. A helyszín még nem 100%, de a közeljövőben tájékoztatást nyújtunk ezzel kapcsolatban időben, de remélhetőleg megmarad a B7 Club, mert ennél ideálisabbra azt gondolom nincs is szükség. A hely adottságai, felszereltsége több mint kielégítő, mindenhol nagyképernyős plazmák, kivetítő, amin egyrészt az előadások futottak élőben, vagy a kiállítóknál, a laptop videó kimenete jelent meg.

A kiállítókról már volt szó, nézzük az előadásokat, egészen sokan kíváncsiak voltak rá, a középső részen elhelyezett ülő alkalmatosságok megteltek. Négy előadást nézhettünk végig, az első az analóg DJ-zést demonstrálta, nem kevesebb, mint négy CD lejátszóval egy-szerre. DJ Paul House specialitása a kettőnél több eszközről keverés, a pultban pörgött a négy darab Pioneer CDJ-1000, kivágott ütemek, acapellák, többnyire a mai house vonal. Sajnos nem úgy sikerült a fellépés, mint ahogy kellett volna, a folyamatos csúszások és zenei harmóniát mellőző keverések bántották rendesen a fülemet, de gondoltam ne ítélkezzek úgy, hogy nem kérdezem meg, mi volt a baj és tudjuk, mindenkinek lehet rossz napja (nekem sem esett jól egy tíz évvel ezelőtti Diszkrónikában azt olvasni, hogy magamnak zenélek). Akkor jó egy beszélgetés, ha mindkét fél tanul valamit a másiktól a végén, sok mindent megtudtam Paul Hausról, nem kertelt, ő bárhol, bármikor felvállalja, hogy néha pontatlanul kever, és máshonnan közelíti meg a DJ mibenlétét. Zeneileg akar többet mutatni, ez kiderült és ezt négy lejátszón megvalósítani nem kis munka, hajszálon múlhat egy-egy el-csúszott ütem, vagy harmónia, sok gyakorlást igénylő arculatot választott magának, amiről azt gondolom jó ötlet, csak tényleg takkra össze kell gyakorolni, vagy legalábbis a felpakolt zenéket mélységéig ismerni.

DJ Membrain is összerakott egy szettet erre az alkalomra, ő javított valamelyest az összképen, két zene plusz egy acapella általában pörgött egyszerre, jól válogatva és nem mellesleg jól összerakva.

A következő fellépő a Páko háza tájáról jött, az Akai zászlóshajó samplerét, az MPC-5000-et mutatta be SanFranciscoBeat, főleg azt, hogyan is használhatjuk élőben, groovokat dobált össze, dobolt, szerkesztgetett, megmutatta, mit tanult az Akai konferencián. Én csak annyit mondok, le a kalappal, nálam is járt ez az eszköz tesztre és nem kell sok, hogy az ember belekattanjon, aki meg ennyit foglalkozik a témával, annak csak gratulálni tudok. Ha valaki rászánja az időt (és a csekély majdnem fél millió forintot) akkor nincs visszaút, csak az újabbnál újabb ötletelés.

A VJ fogalma az elmúlt egy évben már itthon is kezd kicsit átalakulni, már nem csak az effektezett élőben megvágott rövid videókra kell gondolni. Kezd visszatérni az igazi videó diszkó, ami még a 80-as évek elején is divat volt, csak természetesen megújult formában, követve a technikai fejlődést. Szerencsére már nem a harminc kilós Videoton tévéket kell cipelni, és tekergetni a videókazis klipeket, amit a haver vett fel a német RTL-ről, elég a kis Macbook a megfelelő DJ/VJ szoftverrel, egy MIDI vezérlő, vagy Timecode rendszer és jó minőségű dvd klipek, de akár már HD minőségben is lehet kevergetni a mashupokat, csak bírja a gép.

A harmadik fellépő csapat mutatta meg igazán miről is szól ma egy újkori videódiszkó, aki esetleg nem látta, a www.videodisco.hu oldalon meg-
lesheti, milyen ütős kis videó mashupokat pakolnak össze a srácok, akik egyébként már régi motorosok, DJ Szerdahe-lyi Roland és DJ Catana neve is ismerősen cseng a fővárosi bulizóknak.
Soliquid a fruiti loops progit ismertette, haladó szinten, egy saját szerzeményt, a Piknic Bugz című remekművét szedte darabokra, és tálalta érthető formában a nézőközönségnek. Utólag tudtam meg, hogy pont ez a zenéje felkerült John Digweed Transitions Vol.4 lemezére, rögtön két verzióban is. Ahhoz képest a srác eléggé szerény volt és jól magyarázta el az alapoktól, hogy is építette fel ezt a zenét. Pont ez a program volt és lesz is sokaknak az alappillérük, a kiindulópont, de sokak (miután már jobban megy a zeneírás) váltanak másra. Most bebizonyosodott, hogy nem feltétlenül kell lecserélni azt a szoftvert, amin megtanulunk zenét írni, mindegy mivel készítünk manapság zenét, a lényeg hogy saját magunk eligazodjunk benne és kézre álljon egy idő után a kezelése.

Lassan fogytak el a bámészkodók, a kiállítók is pakolásztak, ismét egy kellemes délutánt tölthettünk el jó társaságban, sok visszatérő arc volt kíváncsi a rendezvényre, akik minden évben eljönnek, de voltak sokan a fiatalabb generáció képviselői közül is. Jókat lehetett beszélgetni zenékről, technikáról, mindenről.

Remélem jövőre többen lesznek kíváncsiak és sokan eljönnek majd, biztos sok újdonság jelenik meg három hónap alatt, amit első kézből itt lehet majd látni, kipróbálni.

Köszönöm, hogy itt voltál. Várunk vissza!