:: Diszkrónika ::
Bali Dance Club,
Zenta, Vajdaság, Szerbia
(A Diszkrónika+stage Magazin 2007/3-4. szám 18. oldalán megjelent cikk kivonata)
 
Nem árulunk el nagy titkot, hogy a klubba a magyar-kanizsai tanfolyam (lásd cikkünket a 84. oldalon) szombat estéjén látogattunk el, engedve házigazdánk, Csendír Viktor invitálásának, aki DJ Maxy néven a Bali egyik rezidens DJ-je is.
 
Zenta Magyarkanizsától alig 20 km-re fekszik, hozzá hasonlóan túlnyomó többségében magyarok lakta, 25 ezres város. A Bali közönsége is többségében magyar, de szerb nemzetiségűek is szép számmal járnak ide. Jó látni, hogy a hétköznapi emberek szintjén nem látszanak nemzetiségi ellentétek. A szerbek ugyanúgy táncolnak, őrjöngenek a magyar számokra, mint a magyarok a szerb énekesnő, Marija ©erifović Eurovíziós Dalverseny-győztes számának, a Molitvának (jelentése: imádság) dance remixére.
 
A Bali egy igazi "hagyományos" diszkó. Annak épült eredetileg is. Nagy tánctér, körbegalériázva, a galériák alatt kisebb bárpultokkal. Kis színpad a fellépők, de nem élőkoncertek számára, nagyméretű DJ-pult a fénytechnika és hangtechnika vezérlésével együtt. A komplexumhoz játékterem, biliárdasztalok, tágas kerthelyiség, étterem, söröző is tartozik. Itt kell elmondanunk, hogy a kertben fantasztikus sültes-tállal, magyar és szerb ízekkel, salátával vendégeltek meg bennünket, amit ezúttal is köszönünk.
 
 
   
 
 

A klub hosszú évek óta a környék leglátogatottabb szórakozóhelye. Fennállása első 5-6 évében minden szombaton 2-3 ezer (!!!) fizetővendég szórakozott itt. Mostanában a diszkóéra elmúlása, a konkurens "próbálkozások", a nyári fesztiválok hatása azért itt is érződik, sőt ebben az évben a politika "fúrásával" is meg kell birkóznia a klubnak: helyi rendeletet hoztak, miszerint hétköznap csak éjfélig, szombaton pedig csak hajnali kettőig lehet nyitva minden vendéglátó- és szórakozóhely. Furcsa szabály ez, és az ellenőrzés is elég részrehajlóan működik, de ennek feltételezett okairól senki sem akart nyilatkozni.
Így, a nyári forróságban olyan ezren jöhettek össze szombat éjfélre, ami egy kellemes, hangulatos, de nem "egymásrataposós" bulit eredményezett.

Mint minden hétvégén, most is volt "közönség-vonzó" program (lásd keretes írásunkat). A Baliban a fennállása óta eltelt hosszú évek alatt talán nincs is olyan ismert magyar vagy szerb DJ, énekes, előadó, aki ne lépett volna még fel. Végül is, ebből a szempontból szerencsésebb a diszkó helyzete, mint az itthoniaké: két ország "piacáról" válogathatja össze a meghívható vendégeket.

A közönség fiatal, főleg a lányok inkább tizen-, mint huszonévesek. A vendégek jólöltözöttek. Bár a lányok nincsenek túlöltözve, de azért - sajnálatunkra - maradt még rajtuk bőven ruha. Nem is volt okuk (egyelőre) nagyon nekivetkőzni, mert egyáltalán nem érezni bent a kinti éjszakai kánikulát (biztos volt éjfélkor is 26-28 fok), mivel az egész diszkó klimatizált, és a gépek gond nélkül birkóznak meg a szokásosnál kisebb számú közönség hűtésével.
A zenei stílus hasonló egy itthoni vidéki város diszkójában megszokotthoz, azzal hogy havonta rendeznek egy komoly partyt, aktuális DJ-kel. Live Actokkal, az aktuális stílusokban (minimal, techno, proggy).

A teljesség igénye nélkül, fellépett már itt Brenda Russel, Danilo Vigorito, Miss La-Di-Da, Muzzaik (Global Line estek) valamint Marko Nastic aki évente 4 party vendége (TechTime), és nem mellesleg Szerbia legismertebb DJ-je. Aki pedig bővebbet szeretne tudni a klubról, az látogasson el a www.bali.co.yu oldalra.

 
 
   
 
 

A Bali belső dizájnjáról az itthoni "nagy" diszkókorszak, a kilencvenes évek juthatnak olvasóink eszébe. A manapság egy-egy diszkóberuházásnál tíz- és százmilliókat felemésztő dizájnelemek, motívumok itt még szinte teljesen hiányoznak. Nincsenek sehol a ma oly divatos építőanyagok: a rengeteg üveg, króm, acél, különleges burkolat, tapéta, egyedi megoldás. Mégis van a Balinak atmoszférája, és egyáltalán nem tűnik úgy, hogy bármennyivel is jobban érezné magát a közönség, ha párszázmilliónyi dizájn bekerülne még az épületbe.

Technikailag szigorúan el kell választanunk a DJ-pultot, a hangot és a fényt. Amint képeink is mutatják, 2 Technics, 2 Pio ezres (MK3-masok), és egy 600-as keverő az alapfelállás. Az egyik rezidens DJ Final Scratch-csel dolgozik, de ő nem volt itt ezen az éjszakán. A DJ-pult érdekessége a fix polcokon, szépen rendezett bakelitgyűjtemény, amely több mint 1500 lemezből áll. Ezt bizony a legtöbb diszkó megirigyelhetné itthon is! Tehát a DJ-pult minden igényt kielégít, egyáltalán nincs miért szégyenkezni vele. A hangtechnika a tánctéren RCF kompaktokból és mélyládákból áll, Siva végfokokkal hajtva.
Összesen 4 darab kétezernégyes és 4 darab ezerhatos végfok dübörögteti nagyon keményen a termet. A DJ-nek és a színpadnak is jutott monitorláda, és az egész komplexum, a kert, az éttermek, játékterem is folyamatosan a DJ-pultról kapja a zenét.
Amiben talán a Bali ma már egy itthoni "menő" klubbal nem versenyezhetne, az a fénytechnika. A 4 db SGM Victory és a 2 Futurelight robot bizony nem elég egy ekkora térbe, a kiegészítő effektek pedig ma már nem a legkorszerűbbek. Van néhány PAR-lámpa, egy ezerötös strobi, két sokkoló, 1-2 hagyományos effekt, pl. Quad és csillagforgó is. A plafon közepén egy fémhalogénes Synchro régi idők dicsőségét hirdeti, ezt manapság már nem is szokták használni, csak a mi kedvünkért kapcsolták be. A technika vezérléséről egy SGM Pilot 2000 gondoskodik.

A legszebb az, hogy az átütő fénytechnika hiánya láthatóan a legkevésbé sem zavarja a közönséget. Azért jönnek, hogy bulizzanak, jól érezzék magukat, és ez a vágyuk szemmel láthatóan 100 %-osan teljesül is. Őrjöngenek, énekelnek, a tánctér közepére épített ötletes "gúlaszerű" dobogón egymást űberelve mutogatják magukat, élvezik az életet, a fiatalságot, a néhány órányi kikapcsolódást, vagy éppen az alkohol mámorát.

 
 
   
 
 

Beszélgettünk a drogról, persze, senki sem túl közlékeny ezen a téren. Biztos van itt is - mondjanak egy tömegdiszkót, ahol nincs - de talán kisebb mértékben, mint akár Nyugaton, vagy Magyarországon. Soha sem találtak semmit. Voltak razziák, az egész környéket körbezárták a rendőrök, eredménytelenül. Vagy ügyesebbek errefelé a dílerek és fogyasztók, vagy tényleg kevésbé vészes a drogfogyasztás, mint máshol.
Az alkohol persze fogy, miért ne fogyna, amikor - legalábbis itthoni mércével mérve - hihetetlenül olcsó. Egy sör (mint egy kóla vagy ásványvíz) alig 200 forintba kerül, a kommersz felesek 300-400 forintot kóstálnak. Persze lehet drágábbat is inni, de azt is jóval az itthoni, akár vidéken megszokott árak alatt, hogy Budapestet, vagy a Balatont ne is említsük. Ha már az áraknál tartunk, a belépőjegy 200 Dínár, azaz 600 forintba kerül.

A közönséget hosszú évek óta autóbuszok szállítják mind a város különböző pontjairól, mind a különböző településekről a diszkóba, majd a hajnali órákban haza. Régebben fizetősek voltak a járatok, ennek ellenére a "háromezres korszakban" 10 nagyméretű busz ingázott egész éjszaka a diszkó és a kijelölt állomások között. Mivel a konkurencia gyorsan rájött, hogy az ingyenes buszjárat jó csali lehet, így a Bali is kénytelen volt eltekinteni a buszjegytől, de a csökkenő vendégszám, és az autók rohamos terjedésének hatására ma már így is csak
2-3 járat üzemel.

A Bali Zentán, a röszkei határtól alig 40 kilométerre, egy itthon lassan letűnő kor ott még jól működő képviselőjeként igyekszik a kétezres évek gyorsan változó ízlésű fiatalságát szórakoztatni. Hogy a továbbiakban, a jövőben hogyan alakul a sorsa, mi is kíváncsian várjuk, hiszen nem csak egy helyről, egy klubról, a Baliról, hanem egy egész korszaknak, több generáció
fiatalkora szórakozóhelyének, a nagybetűs DISZKÓ-nak a sorsáról, jövőjéről van szó.

 
 

Csokibirkózás

- ez szumókkal vagy nagydarab atlétákkal sem lenne rossz móka, de a két bikinis törékeny "nádszál" birkózólány bevonulásakor már tudni lehetett: az elkövetkező pár percben jól fogja magát érezni a közönség.
Boxgálás bevonulás után estek egymásnak a csajok, és mondhatjuk, nem kímélték egymást. A legalább 10 percig tartó küzdelemben látványos mögékerülésekkel, földrevitelekkel, gáncsokkal és dobásokkal keserítették egymás életét. Fröcskölt a csoki, a közönség is kapott belőle bőven. Az első sorokban állók gondolkodhattak másnap: mi fogja ruhájukból a csokicsöppeket kiszedni.

 
Fazekas Tamás
A fényképeket
Murvai Katalin készítette
 
 

Kapcsolódó linkek:

- Diszkrónika+stage magazin 2007/3-4. szám tartalomjegyzéke
- Diszkrónika+stage magazin 2007/3-4. szám megrendelése

 
 
Vissza
 
:: Diszkrónika ::