| Minden volt ott, Yamaha digitális keverőpult, két hatalmas Line Array, side fill, front fill, rackek rengetege, hatalmas vetítők, két Jumbotron video fal, teljes koncert fénytechnika. Mindezek egyetlen koncertért. De milyen koncertért! És kinek a koncertjéért! |
| |
| Azonban, mintha valami hiányozna ... Gyorsan végignézve a színpadon, egy gitárt sem látunk. Se szóló, se ritmus, se basszus. Azonban volt számos hegedű, brácsa, cselló, fagott, trombita, harsona, klarinét, pikoló, három álló basszusszekció, mindegyik öt bőgővel, hosszában egy versenyzongora, hátul középtájt egy üstdob, és végül 27 harangból álló harangjáték. De hol van a Marshall alap? Hol van a basszus alap? Jó-jó, dobot látunk kettőt is, de még is mi lesz ez? A válasz: ez Andre Rieu koncertje, az amerikai Anaheimben. |
 |
|
| |
Az elmúlt 12 évben hihetetlen népszerűségre szert tett európai híresség, aki TV show-iról és a klasszikus, a semi-classic vagy más néven könnyűzenekari műveket megelevenítő élő koncertjeivel vált népszerűvé, melyek hatalmas hallgatóság előtt, rock-zenekari színpadtechnikával párosulnak, nem hangversenytermi környezetben. Koncertjei ezreket vonzanak, és TV show-i a legkedveltebb zenei műsorok közé tartoznak világszerte. Lemezei Európa-szerte a toplisták élén vannak. Az elmúlt két évben, havonta 10 teltházas előadással körbeturnézta Észak-Amerikát. Egy Andre Rieu koncerten azok, akik az unalmas, begyöpösödött, klasszikus koncertekhez szoktak, meglepődve látják, hogy a hallgatóság énekel, tapsol és táncol a székek között. Rieu beszél a közönséghez, játszik, mint egy ceremóniamester, és mindeközben vezényli a zenekart, játssza a saját szólóit. És a humor is nagy szerepet játszik ezeken a koncerteken, és Rieu tesz róla, hogy a közönség is részt vegyen a mókában.
A hang-, fény- és a videótech-nika, mint minden Andre Rieu koncerten Észak-Amerikában és Európában egyaránt, a kanadai, Montreal-ból érkezett Solotech Location cég felszerelése volt. Ők biztosították az erősítőket, a hangfalakat, a processzorokat és a videóvetítőket. Csak a frontkeverő, a rádiós és a kábeles mikrofonok érkeztek a nagy vízen túlról. Az amerikaiak szájtátva nézték a koncert előkészületeit, hallgatták a négynyelvű technikai brigádot, és a francia mikrofonbeállásokat. David Brazeau, aki a teljes technikai rendszert tervezte, és már hét éve a technikai rendezője Andre-nek, most Thierry Langolis-val egészült ki, aki szintén csatlakozott a felelős személyekhez. Mindketten magasan kvalifikált hangmesterek. Thierry a koncert hangrendszerének equalizációját kevesebb, mind egy óra alatt beállította.
Wim van der Molen már 12 éve hangmérnöke Andre-nek, és szemmel láthatóan élvezi amit csinál. Wim nem próbált a zenekar részévé válni. Az ő munkája, hogy minden hallgató ugyanazt a csodálatos élményt élje át, legyen bárhol a koncertteremben, és vigye haza magával. A klasszikus zene keverése különbözik a többi hangmérnöki munkától. A keverés során a legfontosabb, hogy megtartsuk a zene igen nagy dinamikáját. Ne hagyjuk, hogy e zene alapját jelentő igen fontos rész elvesszen hangrendszerünk eszközeiben. Wim a mikrofonválasztást is nagyon fontosnak tartja, és épp ezért saját maga választja ki mindegyiket, minden előadó és hangszer számára.
Minden koncertjükről videó-felvétel készül, melyet a hatalmas kivetítőkön is látni lehet. A felvételből egy Rieu részére készül, hogy ellenőrizhesse az elképzeléseit, egy másik, broadcast minőségű pedig a televíziók számára. |
| |
| |
 |
 |
| David Brazeau |
Wim van der Molen |
|
| |
| |
A zene klasszikus, de a hangrendszer a szokásos rock and roll rendszer. Ami kissé eltérő a nagy rock and roll koncertektől, az a monitorrendszer. A megszokottnál jóval kevesebb monitorláda útjainak keverése a frontkeverőn történik. A monitor beállás igen egyszerű, mivel a zenekarnak nincs nagy monitorigénye, és a beállításokat egyáltalán nem változtatják a koncert során. A színpadon nincs elektromosan erősített hangszer, így a monitorhangerő jóval kisebb, mint a megszokott. Ellentétben a legnagyobb rendszerekkel, a processzálás a BSS Soundweb 9088ii processzorokra korlátozódik. Egy Lexicon 960 látja el az összes szükséges zengetési feladatot. Egy Klark-Teknik DN410-t használnak Rieu vokálmikrofonjához, a megfelelő minőség eléréséhez és a gerjedés kiküszöbölésére.
A hangrendszer beállításához és a koncert során folyamatos monitorozásához, a Meyer Sound SIM analizátorát használták, nyolc, az aréna stratégiailag fontos pontján elhelyezett mikrofonokkal. "Három órával a rendszer felépítésének kezdete után érkeztem a anaheimi Honda Arénába. Ez egy hatalmas hoki jégcsarnok, melynek jegét fával fedték le a koncert idejére. Két órával később a hang már szólt, a fények világítottak, és a vetítőfalak is működtek. Ezután kevesebb, mint egy órával a SIM-beállítás is elkészült. Az aréna kupolájának hatására a hang sokkal zengőbb volt, mint azt elképzeltük."
Az FOH keverő egy 94 bemenettel rendelkező Yamaha PM1D volt, Wim már előzőleg, a turné elején beprogramozta a legtöbb zenekari beállítást, így ezeket csak elő kellett hívni, és már kezdődhetett is a beállás. Az európai turnék során, ahol Gospel kórus is részt vett az előadáson, több mint 112 bemeneti csatornát használtak. Az anaheimi koncerten csak 80 bemenetre volt szükség. Wim a lehető legkevesebb hangszínszabályozásra törekedett, kivéve az esetenkénti szólóknál, ahol a szólisták nem álltak ki a kórus elé.
A két fő array, Line Array volt, 20-20 Meyer Milo 90-nel, plusz 2-2 Milo 120-szal down fill-nek. Meyer MSL 4, 5P, és CQ2 alkotta a side fill-t, és UPA1C és M1D volt a front fill. A monitorok is Meyerek voltak, UM1A-ek. 6 Meyer 650-es mélyláda volt a színpad mindkét oldalán. Az összes hangfalat öt BSS Soundweb 9088ii processzor vezérlete. A nem aktív hangládákhoz 17 db Crown MA 1200-est használtak. |
| |
| |
|
| |
| |
A legtöbb húros hangszerre DPA 4061-es és Neumann KM 140-eseket vagy KM 184-eseket, a bőgőkre és a csellókra szintén DPA 4061-ket helyeztek. A nagydobra a DPA és a Neumannok mellé, egy pár régi Sennheiser 421-t is felraktak. Rieu egy antik Stradivarius hegedűn játszott, és a milliókat érő hangszerre nem engedte felrakni a mikrofont, így övén két beltpack volt, és mind a kettőhöz egy-egy Omni ME102 mikrofon csatlakozott. Egyik a jobb gallérján a beszédéhez, a másik a ball gallérján a hegedő hangjához. A zongora egy nagy Fazioli volt, a benne rejlő tökéletes tisztasággal, a dobok pedig mind Adams-ek. Az együttesen belül Rieu hat szopránt és három tenort alakított ki, akik a szólókat és a duetteket énekelték. Beethoven IX. szimfóniájában mind a kilenc vokalista énekelt. Az összes szólistánál és a kórus más tagjainál is, akik beszédet mondtak vagy a szólókat énekeltek, DPA 4066 fejjel Shure UHF-R szériát használtak. Emellett a mikrofonpárosítás mellett egyszer sem vezérlődött túl a rádiós rendszer. A koncertek során a hangnyomás átlagértéke soha nem haladta meg a 90 dB-t, így nem okozva a szólóknál és az erőteljesebb részeknél fájdalmas emléket a hallgatóságban.
A produkció során nem használtak semmilyen díszletet, csak a színpad hátterében lévő öt hatalmas vetítőt, és számtalan intelligenslámpát az ennél még több PAR lámpa mellett. A videóért és a fényért Maurice Verbeek volt a felelős, aki egyszemélyben a koncertturné teljes látványtechnikáját is tervezte.
Remélhetőleg, a klasszikus zene ilyen típusú előadása újjáteremti a nagyzenekari előadásokat, ezzel bebizonyítva, hogy a komolyzenének is van helye a rockszínpadokon, hogy mind a zenészek, mind a technika és a technikusok felkészültsége ezt lehetővé teszi, és hogy erre igenis nagy a közönség igénye. |
|
